A hidegebb hónapokban mindig nagyobb figyelmet fordítunk az immunrendszer támogatására, a koronavírus terjedése miatt pedig még kiemeltebb szerepet kapott az „immunerősítés” témaköre. Az igazság viszont az, hogy egész évben, nap mint nap gondoskodnunk kellene arról, hogy szervezetünk védekező képessége megfelelő legyen. Az immunrendszer egészséges működéséhez elengedhetetlen a helyes, kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a pihenés, a megfelelő stresszkezelés és szükség szerint a célzott étrend-kiegészítés. Pangl-Szarka Dorottya dietetikus írása.

Az immunrendszerünk valójában egy nagyon bonyolult és komplex szervrendszer, legfontosabb feladata, hogy különbséget tegyen a saját és idegen anyagok között, illetve, ha utóbbival találkozik, azt megsemmisítse, eltávolítsa.

Beszélhetünk veleszületett és természetes (betegségek átvészelése), illetve mesterséges (védőoltások) szerzett immunitásról. Mivel több sejt, szerv befolyásolja az immunrendszer működését, nem emelhetünk ki egy tápanyagot, vitamint, ásványi anyagot, nyomelemet, ami csodaszer módjára „erősítőleg” hatna rá. Nézzük, mik a legfontosabb táplálkozásbeli alappillérek, amelyek meghatározzák a védekezőképességünk egészségét.

1. Mindent, de csak mértékkel!

Vannak, akik a csökkentett szénhidráttartalmú diétákra, mások a zsírszegény étrendre esküsznek, de az igazság sosem ennyire szélsőséges! Az immunrendszer működéséhez, aktiválódásához zsírra, szénhidrátra, ezen belül jótékony rostokra és fehérjére is szüksége van a szervezetnek. A kulcsszó a megfelelő mennyiségen, de még inkább a minőségen van. Egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésünkre azzal kapcsolatban, hogy a túlzott telítettzsírsav-fogyasztás elnyomja az immunsejtek működését, növelve a fogékonyságot a fertőzésekkel szemben. Telített zsírsavak főként az állati eredetű élelmiszerekben, illetve a kókuszolajban fordulnak elő.

A betegségek leggyőzésében szerepet játszó antitestek (ellenanyagok) fehérjékből épülnek fel, ezért kiemelten fontos az optimális proteinfogyasztás, lehetőleg vegyesen állati és növényi fehérjékből, pl. tojás, tengeri halak, sovány húsok, hüvelyesek, olajos magvak formájában. Fehérjetartalmuk mellett számos vitamin, ásványi anyag, nyomelem forrásai, így sosem “egykomponensű” táplálékként kell tekinteni élelmiszereinkre, de mindig a legelőnyösebb formát javasolt választani, pl. halak esetén a tengeri példányokat, bizonyítottan gyulladáscsökkentő telítetlen omega-3 zsírsav tartalmuk miatt.

A túlzott mértékű egyszerű cukor és finomított szénhidrátok fogyasztása gátolja az immunrendszer optimális működését és akadályozhatja a fehérvérsejtek idegen anyagok ellen vívott harcát. Ezzel szemben a vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben, valamint pre- és probiotikus rostokban bővelkedő szénhidrátforrások, úgymint a teljes értékű gabonák, álgabonák, zöldségek, gyümölcsök, védekező szervrendszerünk egészséges működését segítik elő és hatékonyan támogatják a bélmikrobiom (bélflóra) kialakulását, fenntartását. A minőségi szénhidrátok az immunsejtek (és egész testünk) legfontosabb üzemanyagai, illetve segítik a védekező sejtek regenerációját, kár volna kiiktatni őket az étrendünkből.

2. Napfény-vitamin – akár egész évben

„Immunerősítő” és betegségmegelőző vitaminok közül az utóbbi hónapokban legtöbbet a D-vitaminról hallunk, mely valójában egy zsírban oldódó hormonszerű anyag. Elsődleges szerepe a csontképzésben van, de az utóbbi évtizedekben sejtnövekedést elősegítő, immunfunkciókat befolyásoló, daganatos megbetegedések kockázatcsökkentő, sőt, még inzulin- és vérnyomás-szabályozó szerepét is bizonyították. A D-vitamin aktív formája bőrben napfény (UV-B sugárzás) hatására jön létre, és kis mennyiséggel állati eredetű élelmiszerek révén tudjuk pótolni.

Táplálkozással kb. 80-100 NE-et (Nemzetközi Egység), ami elmarad a napi javasolt mennyiségtől. Egy egészségkárosodásban nem szenvedő felnőtt napi D-vitamin szükségletét 1500-2000 NE-ben határozták meg. Pótlásáról étrend-kiegészítő révén ősztől tavaszig mindenképpen gondoskodni kell, de hozzá kell tenni, hogy feltehetően a napfényesebb, melegebb hónapokban sem ér minket annyi napfény, hogy elegendő D-vitaminhoz jussunk. Rendszeresen ellenőriztessük a D-vitaminszintünket és szükség szerint egész évben pótoljuk! Egészséges ember esetén a biztonságosan bevihető napi mennyiség legfelső határa 4000 NE, ebbe azonban már beleszámít a táplálékkal bejuttatott és a napfény hatására termelődő D-vitamin is. Betegséggel küzdők mindig egyeztessenek szakorvosukkal!

3. Mikrotápanyagok és biológiailag aktív anyagok

Kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás alatt sokszor a zsír-szénhidrát-fehérje háromszöget hangsúlyozzuk, pedig a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, egyéb bioaktív anyagok mindennapos biztosítása is elengedhetetlen a kicsattanó egészséghez. Minden ismert mikrotápanyag optimális bevitele fontos egészségmegőrzés szempontjából, de leginkább az antioxidáns-hatással bíró anyagokat érdemes megemlíteni, ha az immunrendszer védelméről van szó.

Ezek közül is legfontosabbak a C-, az E-, az A-, a B6-vitamin, a szelén, a cink, a vas és a különféle növényi színanyagok, úgymint a karotinoidok vagy a flavonoidok. Pótlásukról elsősorban napi 4-5-szöri vegyes, szezonális és hazai zöldség-, gyümölcsfogyasztás révén javasolt gondoskodni, de azzal a ténnyel is szembe kell nézni, hogy csak étrendi úton nehéz vegyesen, változatosan minden hasznos mikrotápanyagot nap mint nap magunkhoz venni. Ezt nehezíti az a tény, hogy a fokozott stressz, az alvásproblémák, a környezetszennyezés mind növelik a vitamin-, ásványianyag-, nyomelem-igényünket.

4. Mozgás, pihenés, stresszkezelés

A saját képességeinknek megfelelő, rendszeres testmozgás bizonyítottan előnyösen befolyásolja az immunfunkciókat. A hangsúly a képességeinknek megfelelő fizikai aktivitáson van, ugyanis az edzettségi állapotot meghaladó edzés ellenkező hatást vált ki; gyengíti a védekezőképességet. Ha szeretnénk rendszeresen elkezdeni sportolni, kövessük a fokozatosság elvét!

A regenerációnak, a pihenésnek és a pihentető alvásnak elengedhetetlen szerepe van az immunrendszer karbantartásában is. A megfelelő minőségű és mennyiségű alvásban kulcsfontosságú a hatékony stresszkezelés. Valójában a kismértékű, rövid idejű stressz segíthet a védekező rendszer megerősítésében, de a hosszú ideig fennálló krónikus stressz ellenkezőleg, csökkenti az ellenálló képességet. Sajnos a fokozott lelki-pszichés megterhelést ma már szinte lehetetlen elkerülni, teljes mértékben száműzni az életünkből, de számos stresszoldó technika, módszer létezik, melyeket érdemes elsajátítani vagy alkalmazni. Ilyenek a relaxáció, a meditáció, az autogén tréning, az aromaterápia, a lazító masszázs, a jógagyakorlás.

Okos táplálkozás, napfény, mozgás és megfelelő stresszkezelés. Akinek az esti stresszoldáshoz és a nyugodt, pihentető alváshoz további segítségre van szükségünk, érdemes kipróbálnia a Nottevit Immuno Sleep-et.

 Hogyan segíthet az egyedülálló, kettős hatású Nottevit Immuno Sleep?

Ez a különleges étrend-kiegészítő egyszerre segíti a stresszmentes, pihentető alvást és az immunrendszer éjszaka zajló folyamatait. Hozzászokást nem okozó, természetes alvássegítő és stresszoldó hatóanyagai mellett speciális összetételű C-vitamint, szerves szelént, cinket és kiváló felszívódású, tisztán növényi eredetű, 2000 nemzetközi egységnyi mikrokapszulázott D-vitamint is tartalmaz. Így a minőségi alvás mellé a legfontosabb immuntámogató vitaminjainkat is megkapjuk egy készítményben.

Egy kúrát megér? Hát persze!