Hogyan alakultak alvási szokásaink a pandémia ideje alatt? Hogyan változott az életmódunk? Szakmai partnerünk, a Magyar Alvás Szövetség elsőként kezdeményezte a hazai alvási szokások megváltozásának vizsgálatát; a nemzetközileg is méltatott kutatás néhány fontos eredményét szeretnénk röviden megosztani Önnel.

Az 1000 fő megkérdezésével lebonyolított felmérésen magyarokat kérdeztek meg arról, hogy milyen változásokat tapasztaltak alvási szokásaikkal kapcsolatban a  járvány ideje alatt. A megkérdezettek 34%-a közvetlenül vagy közvetten érintett volt a COVID-fertőzésben: ő maga vagy hozzátartozója elkapta a betegséget.

Elsőként a lefekvés és az ébredés időpontjára kérdeztek rá. A válaszadók 26%-a a COVID járvány előtti időszakhoz képest később, míg 18%-uk korábban feküdt le aludni, de a felkeléssel kapcsolatos szokások is jelentősen megváltoztak: a felmérésben részt vevők 22%-a korábban, míg 24%-uk később kelt fel a pandémia ideje alatt.

A következőkben az életmódbeli változásokra kérdeztek rá. A válaszadók 17%-a a pandémia alatt legalább részben home office-ban dolgozott, 8%-uk munkaideje 4-6 órára csökkent, 8%-uk pedig elveszítette a munkáját, míg a megkérdezettek 68%-a munkakörülményei lényeges változása nélkül vészelte át a járványt.

Az alvás változásainak vizsgálata során az alvásminőség, a lefekvéskor vagy az alvás ideje alatt tapasztalt tünetek, a nappali közérzet, a fizikai és szellemi teljesítmény változásaira kérdeztek rá a járvány előtti és a járvány alatti időszak vonatkozásában.

A járvány ideje alatt 35-ről 45%-ra növekedett azok száma, akik csökkent fizikai vagy szellemi teljesítőképességről számoltak be; 29-ről 34%-ra nőtt a rémálmokkal küszködők száma, és az „éjszakai műszak” aránya is romlott: 17-ről 21%-ra nőtt a munkahelyi vagy családi okokból éjszakázni kényszerülők száma.

A kutatásban objektív szempontok alapján normál, magas, súlyos és nagyon súlyos kockázati helyzetű csoportokba sorolták a válaszadókat.

Amikor a kipihent ébredésre kérdeztek rá, a válaszadók kis százaléka ugyan, de negatív változást tapasztalt, a romló minőség markánsabban az eleve magas kockázati csoportba sorolt alvókra volt jellemző, de az általában jól vagy kitűnően alvók is gyakrabban tapasztalták, hogy fáradtan ébrednek.

Alvásproblémával ugyanakkor még a súlyos kockázati csoportba tartozóknak is csak a 30%-a fordult háziorvoshoz, alvásspecialistához vagy más szakorvoshoz 2020-ban, míg 2021-ben ez a szám 21%-ra csökkent!

A magyar emberek belátják, hogy az alvás minősége és mennyisége kihatással van többek között a testsúlyunk feletti kontrollra, az immunrendszerünk egészséges működésére, a bőrünk állapotára és regenerálódó képességére, valamint a hangulatunkra és az idegrendszerünk működésére is. Ezért mind többen, akik felismerték alvásproblémáikat alvássegítő készítményeket vettek igénybe.  A járvány kezdete óta eltelt év alatt az étrend-kiegészítőket rendszeresen fogyasztók aránya 2-ről 5%-ra, míg az ilyen készítményeket ritkán, de fogyasztók  aránya 11-ről 20%-ra nőtt.

Amikor az alvásminőség változásainak szubjektív értékelésére kérdeztek rá, a résztvevők 23%-a számolt be kevesebb, 13% pedig több alvásról a járvány kezdete óta, ez objektív megítélés alapján körülbelül 20%-os illetve 17%-os arányt jelent.

A cikk a Magyar Alvás Szövetség kutatása alapján készült.